Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar ill. magyar származású Nobel díjasok

2008.02.09

Az első Nobel díj odaítélése 1901-ben volt.

 

1905 - fizikai

Lénárd Fülöp -(862-1947)
a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért

 

1914 - fizikai

Bárány Róbert (1876-1936)
a vesztibuláris apparátus (azaz az egyensúly-szerv) élettanával és kórtanával kapcsolatos munkáiért

 

1925 - kémiai

Zsigmondy Richárd (1865-1929)
a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségű módszereiért" (az ultramikroszkóp felfedezésért)

 

1937 - orvosi

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért

 

1943 - kémiai

Hevesy György (1885-1966)
a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban

 

1961 - orvosi

Békésy György (1899-1972)
a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért

 

1963 - fizika

Wigner Jenő (1902-1995)
az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért

 

1971 - fizikai

Gábor Dénes (1900-1979)
a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért

 

1986 - béke

Wiesel, Elie  (1928)
az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára

 

1986 - kémiai

Polanyi, John C. (1930)
az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért

 

1994 - kémiai

Oláh György (1927)
hozzájárulása a karbokationok kémiájához

 

1994 - gazdasági

Harsányi János (1920)
a nem-kooperativ játékok elméletében az egyensúly elemzés terén végzett úttörő munkásságáért

 

 

2002 - irodalmi

Kertész Imre (1929)
írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben

 

Akik rászolgáltak volna, de nem kapták meg

  

Eötvös Loránd-(1848-1919)

 

 -eredményeit magyarországon érte el - az Eötvös-inga mind a tudományos kutatásban, mind pedig a kőolajlelôhelyek felderítésében rendkívüli szerepet játszott. A Nobel-díjra három évben is felterjesztették.

 

 

 Polányi Mihály -1891-1976
 

A kémia három területén, az adszorpció elméletének kidolgozásában, a makromolekulák röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálatában és a kémiai reakciók mechanizmusának felderítésében is rendkívüli jelentőségû eredményeket ért el.

 

 

 Szilárd Leó -1898-1964
 

Ő fedezte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét, és kapott szabadalmat az atomreaktorra. Az elemi részecske gyorsítására szolgáló berendezés elvét is ő fedezte fel.  Többször jelezte, hogy gondolatainak alakulásában meghatározó szerepe volt "Az ember tragédiájá"-nak. (Madách neve így került be egy, az atombomba kifejlesztésével foglalkozó könyvbe!)

 

 

 

Kármán Tódor1881-1962

 

Meghatározó szerepe volt a modern aerodinamika, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek és a rakéták kifejlesztésében. Elsőként kapta meg a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a National Medal of Science-t. Mint az önéletrajzából is kiderül, a magyar kultúrához és irodalomhoz ezernyi szállal kötődött egész életében. E könyvében egy teljes fejezetet szentel gimnáziumának és a magyar iskolarendszernek.
E fejezet címe az angol kiadásban is The Minta!

 

 

 

Teller Ede 1908-

 

Több fontos, nevét is viselő fizikai-kémiai felfedezés (a BET-egyenletben a T betű rá vonatkozik), Jahn-Teller effektus, valamint az atom- és a hidrogénbomba kifejlesztésében játszott különlegesen fontos szerep alapján a század egyik legjelentősebb tudósa

 

 

 

Ha lenne matematikai Nobel díj

 

 

Bolyai János (1802-1860)

 

nemeuklideszi geometria, amelyet  abszolut illetve hiperbolikus geometriának neveztek (Bolyai-Lobacsevszki-féle geometria) - Appendix
komplex számok (Respnsio)
Fermat-tétel megfordítása és az álprím számok

~

Neumann János (1903-1957)

~

halmazelmélet, kvantummechanika, atomenergia,
IAS gép, minden számítógép dédapja tervezője,
az atombomba egyik megalkotója


"A számítógép nem egy vagy több ember tulajdona, hanem az emberiségé."

(Neumann János)

 

 

 

Ezek után felmerül egy kérdés:


Minek tulajdonítható, hogy egy ilyen kis nemzet fiai ennyire kiemelkedő szerepet töltöttek be az elmúlt évszázad természettudományi fejlődésében?

 

 

Szilárd Leó ezt a kérdést egy beszélgetés során azzal ütötte el, hogy a magyarok tulajdonképpen más égitestrôl származó, különlegesen fejlett civilizációkból kerültek a földre. Ez a tréfás "magyarázat", persze a megfelelő ironikus formában, több könyvben is olvasható.

 

Pedig a válasz igen egyszerű:


A kiegyezést követően Magyarországon hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés következett be.
Elsősorban Eötvös József kezdeményezésére megújult a magyar iskolarendszer. Jelentős mértékben Kármán Mór tevékenységének köszönhetően, a német, angol és francia középiskolák legjobb elemeinek ötvözésével  gimnáziumok egész sora alakult, ahol a legjobb pedagógiai elvek alapján, nagyszerű tanárok  oktattak és neveltek.

 

A természettudományi tárgyak oktatásának különlegesen magas színvonalában jelentős szerepet játszott az 1841-ben alapított és a kiegyezést követően hatalmas fejlődésnek indult Magyar Természettudományi Társulat és annak 1869-ben megindított folyóirata, a Természettudományi Közlöny. A Társulat gerincét a középiskolai tanárok alkották. A Közlönyt a tagok illetményképpen kapták, és a dolgozatok jelentős részét is középiskolai tanárok írták. Fontos körülmény, hogy a legkiválóbb diákok számára fizikai és matematikai tanulmányi versenyeket alapítottak.

 

Hát ezt sikerült mára teljesen tönkretenni!!!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

....

(Doka, 2008.02.22 23:05)

Anycika!A piros alapon sarga betuk "bancsak" a kis szemeimet!
puszi